mi lehet az ossejtbol.jpgGimes Júlia Tér-idő című rádióműsorában az őssejtekről és a csontvelő-transzplantációról beszélgetett orvosokkal, kutatókkal és betegekkel - akik az őssejtbeültetés következtében csodás gyógyuláson mentek keresztül.

A műsorban többek közt megszólal Gidáli Júlia kutató, aki az őssejtek felfedezésének történetéről mesél. Ő és a férje – Fehér Imre – a hatvanas évek óta dolgoznak azon, hogy minél behatóbban megismerjék az őssejteket.

Dr. Masszi Tamás - a fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház Hematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának vezető főorvosa – beszél arról, hogy ma már a keringő vérből is ki tudnak nyerni őssejteket, így a donornak nem kell fájdalmas beavatkozáson részt vennie. Egyszerűen vért ad, miután a csontvelőben található őssejtjeit kicsalogatták a vérébe.

Szó esik a  virtuális őssejt-bankokról, megtudjuk, miért jó a köldökzsinórvért lefagyasztani, és mikor elegendő, ha egy beteg saját őssejtjét lefagyasztják, majd amikor szüksége van rá, visszaadják neki, és miért van, hogy sokszor jobb megoldás, az elsőre kockázatosabbnak tűnő idegen donortól nyert csontvelő őssejteket beültetni a betegbe.

Jelenleg az orvostudományban csak a csontvelő őssejtjeinek beültetése bevett eljárás. A betegek 2/3-a gyógyul meg, azok közül, akikre biztos halál várna.

Őssejtek azonban nem csak a csontvelőben vannak. Megtalálhatóak a bőrben (segítik a hámosodást), a bélben, a szívben, a zsírszövetben… Ezekkel az őssejtekkel végzett kísérletek még ugyan gyerekcipőben járnak, de hoztak pozitív eredményeket. Olyan súlyos érszűkülettel járó betegeknél például, akiknek a végtagját a fekélyek miatt eddig amputálták, őssejtek beültetésével most teljes gyógyulást tudtak elérni.

Sajnos szívizom-elhalásnál az őssejtbeültetések egyelőre nem hozták meg a várva várt eredményeket...

Sok kísérlet zajlik a magzati őssejtekkel is. Ezek ugyanis még nem „kötelezték el magukat”, tehát nem épültek be a bélbe, kötőszövetbe, csontvelőbe, szívbe, vagy a szervezet más szerveibe. Még alakíthatók, így laborban a kutatók – edényben felnövesztve – olyan szövetet hoznak belőle létre, amilyet csak akarnak. Ez nagy előrelépést hozhat a gyógyszerkutatásban is, hiszen azt jelenti, hogy nem állatokon kell kísérletezni: őssejtekből előállítanak pl. izomszövetet, és ezen nézik egy adott gyógyszer hatásait.

A kísérleti őssejtterápia (tehát nem a csontvelő őssejtjeivel végzett beavatkozás) azonban még nagyon sok kockázatot rejt magában - például magzati őssejtek beültetés után, daganatok képződhetnek a betegben. Kutatók, orvosok azon dolgoznak, hogy ezeket kiküszöböljék, és minden sejtelhalással járó betegségben alkalmazhassák az őssejteket.

A műsorban egy sikertörténet is elhangzik, Andrea – akinek az életét csak a csontvelő-transzplantáció menthette meg – arról beszélt, hogyan kapott 1994-ben, 23 évesen idegen donortól (tehát nem rokonától) új csontvelőt az őssejtek segítségével, és hogyan született újjá. Mit kellett átélnie, míg teste befogadta az idegen őssejteket, mit érzett, mit gondolt, és a beavatkozás után milyen lett az „új” élete.

Részletek itt, a teljes, Kossuth rádióban elhangzott műsor pedig meghallgatható itt:

Első rész Második rész

 

A bejegyzés trackback címe:

http://biborfeny.blog.hu/api/trackback/id/tr864507047

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.